nna. álmomban dolgoztam. nagyon dolgoztam. ébredés után konstatáltam, hogy nincs víz. kávé theodora ásványvízből.
érdekes.
nna. álmomban dolgoztam. nagyon dolgoztam. ébredés után konstatáltam, hogy nincs víz. kávé theodora ásványvízből.
érdekes.
nem volt pálya, úgyhogy csak annyit bólingoztunk, hogy még izomlázam sem lesz tőle, kiköveteltünk pálmától melegszendvicset vacsorára, megalkottuk a projektünk kerettervét - gazdagok leszünk, juhéj -, majd azután, hogy félórát néztem vigyorogva, amint pálma szanaszéjjel röhögi magát a saját szövegén, s közben elképzeltem, hogy ez képes, és egyedül ugyanezt csinálja, és ettől iszonyat jókedvem lett - hogyan bír egy nőbe ennyi nevetés beleszorulni, mondja meg valaki -, aztán hazafelé éjfélkor fél órát beszélgettem az éjjelnappalis tulajdonosával, aki elpanaszolta, hogy nem kap tisztességes eladót nettó 150-200-ért, ezen elszörnyülködtünk párat, és itthon ez a napi Vicc várt....sírok a fáradt röhögéstől....annyira morbid...
"REPÜLŐGÉP - Vágyaid, reményeid jelképe. Minél messzebbről látod, annál elérhetetlenebb célok, ábrándok. Nők álmában: uralkodnivágyás.
REPÜLŐTÉR Meghátrálás; egy jó elképzelés kishitű feladása, bátortalanság."
hm.
(férfia(ak) címszó nincs. vajon miért.)
közben megmaradt palacsintát eszem, hidegen, reggelire, lippikém jóvoltából, a meggy már kicsit stiches rajta, de ez nem érdekes. banán és mogyorókrém és túró. kedvenc ételem a hideg, másnapos pizza, és a másnap hideg ételek, melegítés nélkül. ez is érdekes.
annyi mindent álmodtam, annyifélét, olyan kavalkádban, hogy egy falusi búcsú álmos körmenet ehhez képest. a központi szál azonban a repülő volt, amit el kellett érnem. amit nem értem el. minden más abszurd történés ekörül forgott. meg kell néznem az álmoskönyvben az el nem ért repülő jelentését. természetesen (sic!) úgy ébredtem, mint a mosott szar. a kedvem sem jobb.
és valahogy furcsa módon nagyon vágyom nagyanyám sírjához. nem szeretem a temetőket, nem szeretem az össznépi csordaforma mécsesgyújtó halottaknapját (még kevésbé, hogy hellóvínnek hívják már sokan, semmi bajom amerikával, csak a hagyományaink elamerikanizálódásával).
mégis most nagyon vágyom, hogy ott üljek mellette, és nézzem a mécses lángját, ahogy a hidegben próbál küszködve lobogni, életben maradni, a maga kis tökéletességében és nyugalmában. öregszem, attól lehet.
az apám folyton-folyvást azt hangoztatta, hogy mi, Nagyok, tartsunk össze. aztán a válásomkor kértem tőle, hogy hadd lakjam az üres szobájában két hétig. nemet mondott. (ahogy mellesleg az anyám is; azt hiszem, összeillő pár voltak ők, a maguk önzésében) sosem kértem ezután - igaz, előtte sem - semmit. az elköltözésem után összefutottam vele a második exénél, vagyis a féltestvéreimnél. azt mondta, szia, majd visszabújt a gyerekszobába. bűntudata lehetett, vagy mi. azóta nem beszéltem vele. néha üzente a kölykeimmel, hogy felhívhatnám, én meg visszaüzentem, hogy ha beszélni akar velem, hívjon ő. így hát hat éve nem láttam és nem beszéltem vele.
ma felhívott.
az első kérdése az volt, hogy tudom-e, ki ő.
azzal folytatta, hogy tudnom kell, hogy számíthatok rá. - szerinted elhittem? -
de őt legalább érdekelte, mi van velem ( anyámmal ellentétben ). és az érdeklődése őszintének tűnt.
azért én kiborultam.
és hazafelé pálmától és az ő isteni rántott májától és öleléseitől, a körúton egy mercis, harminccal döcögő majom a megelőzése után bedühödött, és elkezdett száguldozni és szlalomozni. a mellettünk levő utcánál bírt bevágni az előttem lévő autó elé, úgy, hogy az előttem lévő elkapta a kormányt átmenve a másik sávba, hogy neki ne menjen. mulattat az ilyesfajta retardált dühöngés, vezetni nem tudással ötvözve. de amikor belegondoltam, hogy ha az előttem lévő satufékez, akkor bajom eshetett volna, rájöttem, hogy nem érdekel anyám és apám élete, és nem hagyom magam kiborítani az ilyen szarságokkal, csak mert nem bírják elviselni, hogy önmagamat választottam a társadalmi elvárások helyett. és élek, és nem és nem vagyok hajlandó hatvan és hatvanhét évesen elkezdeni megbánni, amiket elbasztam, és kétségbeesve kapaszkodni valakibe, bárkibe, a gyerekembe, csak hogy ne maradjak egyedül (erre tippelek ugyanis, más nem jut eszembe)
nem kaptam jutalompalacsintát. próbáltam nagyitól rendelni, de nem működik az internetes rendelés. szerintem nincs itthon tej, de azért megnézem. éhen fogok halni. ma még nem ettem semmit.
nem kaptam jutalompalacsintát. próbáltam nagyitól rendelni, de nem működik az internetes rendelés. szerintem nincs itthon tej, de azért megnézem. éhen fogok halni. ma még nem ettem semmit.
túlszárnyaltam önmagam...31 percet beszéltünk. sokkal jobb voltam, mint vártam. hellokitty szerint is. kérek jutalompalacsintát.
saját idegszálaimon táncolok. tűsarokkal. hegyessel.
az ebédet nórival lemondtam, hellokittyvel elcsúsztattam az angolórát, és megkértem, legyen mellettem, amikor hívnak. azt mondta, kapjak be szőlőcukrot és igyak egy felest. egyelőre bevettem egy nyugtatót. nem izgulok. halálosan ideges vagyok. mint a vizsgadrukk. a vizsgadrukk szó ehhez túl píszí. egészen konkrétan az idegbaj kerülget. elfogadom, ha nem vagyok elég jó. vannak sokkal jobbak nálam. de nem akarok azon elbukni, hogy nem tudok szóban angolul interjúzni. mert annál viszont szakmailag sokkal jobb vagyok.
érdes, durva bőr az ujjak végén. idegvégződéseimet pöndörgetik kegyetlenül. erőszakot tesznek rajtam lélektelenül.