Utaztunk többszáz kilométert, egy részét azért a két percért, hogy kiderüljön, ezek még az apehnél is kutatnak utánam (minden bizonnyal magukból indulnak ki), ám az apeh baszik nekik válaszolni, ezért tárgyalás elhalasztva az ítélkezési szünet utánra. Remek. Többezer forintba kerülne, ha nekünk kéne fizetni az utazást. Ez persze számukra nem érdekes, a lényeg, hogy bosszút álljanak, jól. A múltkori óta vicc ez az egész, lassan már őszintén tudok rajta röhögni, kivéve, mikor a postán sorban állok a csekkel. De legalább az ex jól bevásárolt magának ruhákból. Remek.
Én viszont boldog vagyok, és ők ezt nem tudják.
