A tervem az volt, hogy megnézzük a balatonudvari szív alakú sírköveket, és hogy az utolsó nap pihenünk, ennyi és nem több a kívánságom, a többit töltse meg K, ő egy margit-szigeti sétára szavazott.
Hogy ez a férfi mire rá tud venni engem, illetve nem is jó ez a megfogalmazás, hisz el vagyok ámulva, hogy milyen azonos ritmusban gondolkozik, velem. De azért több energiája van mint nekem, és én képes vagyok olyanokra is, szívesen, amit sosem gondoltam volna magamról. És ez persze olyan természetesen jön, hogy mindig csak utólag jut eszembe. Szóval boldog vagyok.
Namost a gyakorlatban a terveinkből az valósult meg, hogy szombaton nagybevásárlás és délután fürdőszobafestés nagytakarítással. Ekkor purcant ki először a lábam. Mindezt folytattuk kicsi lomtalanítással és 1/3 konyhatakarítással vasárnap, másik 1/3 konyhatakarítással hétfőn megspékelve nagyvasalással és főzéssel, és nekem így utólag is úgy tűnik, nem ezt képzeltük előre. Kidőltünk, mint a százéves fa. Jólesett, nem tagadom. De tényleg. De tegnap négykor, fürdés után, masszírozás után úgy elaludtam, hogy a reggeli hetes ébresztőig csak néhány villanásként ugrik be, hogy K néha kiment az ágyból.
Ennek megfelelőt álmodtam, természetesen. Valami nagy társasággal, valahol, ahova busszal utaztunk, és sokáig ott voltunk. Ott volt rengeteg ismerős, Izidortól elkezdve Oziig, meg D, meg Z, meg K, meg Edithbarátnőm. Egyik mély élményem pont ez, hogy ott kérdezgettem, hogy de hát ő meghalt tíz éve. Mire ő azt felelte, hogy de nem, csak Hollandiában volt, mert el kellett bújnia, és csak most jöhetett haza, és mindenki, még az anyukája is úgy tudja, hogy meghalt, meg a férje, meg a gyerekei. És akkor mondtam neki, hogy tudja-e, hogy pont most voltam a sírjánál hosszú idő óta először, és micsoda véletlen, és annyira örültem neki. A másik meg hogy Zvel egész idő alatt csókolóztunk, és mindenki tudta, mi mégis titokban tettük, a mosdóban meg ilyesmi. Meg volt valami valami vízfolyás, meg annak elzárása, meg hogy van-e wifi egy ilyen egyszerű szállón, és akkor arra ébredtem, hogy nem volt időm Ozival dugni.
