A vakolóscsávó másnapra ígérte a vakolást. Meglepő-e, hogy még mindig van lukunk?

Tegnap egész este mászkáltunk, meg én is ma is, mert holnap szülcsinapcsija lesz Babucimnak, de csak félsikerrel. A mai estét meg fogorvossal töltjük. Nekem nem fog fájni.

És láttam egy burzsuj hajléktalant. Árpád-híd, pesti hídfő. Rengeteg takaró, rengeteg párna, rengeteg zacskó, nejlonszatyor. A férfi ült, és beszélt, tán a nőhöz, ki tudja, a nő ült, a takaró alatt, bal keze a fülén és hallgat. Leplezetlenül figyelem a kocsiból, nem veszik észre. Egyszer csak a nő megszólal. Mozog a szája. És akkor meglátom a kezében a mobiltelefont. A sokkot fokozza a rengeteg holmi végén látható hatalmas papundeklidoboz, rajta rajzok, virágok, napocska. Oldalán felirat: "Thermo homeless home"

Nancy már kijár a ketriből és rodeózik fel- s alá a lakásban, hívásra bejön az előszobából és ha meglát, odajön hozzám szimatolni.