nagy ritkán beleolvasok voltbarátnő naplójába, hogy miért, miért, mittudomén, önkínzás, káröröm, gőzöm sincs, de jól elbeszélgetek vele magamban néha, néha meg jól felbosszantom magam, főleg, amikor azt látom, hogy permanensen ott vagyok a gondolataiban és még mindig nem tud objektíven gondolni rám. egyik nap egy fórumban dicsérték a haját, mire hozzátettem. hogy pótolva van, amit részemről nem értek, mert anélkül is gyönyörű. ezt azonnal elmesélte neki valaki -mert ő nem olvas ám fórumot-, de elakadt az információban a pótlásnál. és rögtön jött ironikusan a reakció. én ezt nem értem. illetve dehogyisnem. olyan szemüveg ez, amit nem vagyok hajlandó használni. olyan szűrő, amely csak azt látja meg, ami belefér abba a képbe, amit képzelnek arról, hogy a másik mit gondol. és tudjuk, hogy ez a legtöbbször nem valódi. így jártam magam is a takarós esettel minap reggel, más indíttatásból. de ezek csak apró dolgok. kiakadni a gyerek-témán szoktam. ettől teljesen kész vagyok. no persze nem miatta, hanem a nyomorult leendő gyermek miatt. számomra ez nagyon kényes téma. aki ismer, tudja, miért, és tudja, mennyire. képtelen vagyok feldolgozni, hogyan képes valaki a gyermekvállalást egy üzleti vállalkozáshoz hasonlítani. hogy arra nem képes, de egy gyermeket biztosan fel tudna nevelni. hogy az isten áldja, itt gurul el a gyógyszerem. de komolyan. hogy egy normális ember tudja, hogy a gyermek milyen felelősség, hogy minimum húsz évre szól, de inkább többre, és nem lehet feltenni a kispolcra, ha nem megy, vagy meguntuk, vagy rájöttünk, hog mégis inkább az oldmansbe járnánk minden héten, és mégis inkább az utcákat járnánk éjjelente, és nem lehet átadni a nagymamának, mint a kutyát. kimondottan dühös vagyok ilyenkor. A. sajátos nevelési módszerei mellett oroszlánként ragaszkodik a lányokhoz, és én ezt mindig is sokra becsültem. és soha nem értem meg voltbarátnőt, és remélem, soha nem lesz gyermeke. nem rosszkívánság ez, hanem realitás. jobb lenne neki is, ha így lenne.
ma reggeli töpörögésünket hallottuk.
mindezek mellett valaki apuka lesz, és máris felelősebben gondolkozik, mint ő.
