HTML

Tappancs blogja

Friss topikok

  • csibike: Ha blogilag, akkor én is :) Mármint kérek :D (2008.10.19. 17:12) elköltöztem
  • bi: Az egyik barátnőm már elmúlt 45 éves, és elment a szűrésre, és majdnem kidobták.... )-: (2008.10.07. 21:04) a mai program valóban
  • tappancs: persze, még én vagyok nemtommi, hogy szóvá teszem.... (2008.10.05. 11:43) IB aranyköpései 1. aka wannabe bashhu
  • k: no komment (2008.10.02. 19:02) intelligencia
  • tappancs: lippi: érdekel. (2008.10.01. 21:07) H

Címkék

+ (41) - (47) albérlet (1) álom (28) anyám (4) apám (6) babájája (32) BARBIÉRT (2) blog (1) döünnyög (1) dühöngés (1) dünnyög (48) egészség (8) egészségügy (9) egotrip (2) elmo (1) én (1) erotika (1) főzős (1) film (10) fotó (1) gondol (5) gondolatok (3) hajós (1) horoszkóp (1) humor (13) idézet (1) idézetek (1) informatika (2) jazz (1) jog (1) kép (8) kiakad (1) könyv (5) közlekedés (5) link (65) lonsdale (1) morbid (2) movie (1) mozi (3) munka (81) Nancy (24) nincscímke (1) nocomment (1) nyár (1) pirvát (1) politika (29) politka (1) pornó (1) privát (262) stat (1) sum (14) szanalmas (1) szex (11) társkeresés (1) tündér (1) vers (1) videó (4) zene (12) Címkefelhő

I'm blue

2006.07.02. 23:31 Nyuszitappancs

Töröltem máshol a naplómat.

Még nem is olyan régen. De egyszerűen muszáj kiadnom magamtól, kiadni, ezt a feszítő, meg nem magyarázható érzést.

Amire okom ugyan lenne, de nem attól van.

Most csak azt tudom, hogy végtelenül unom.

Unom ezt az egészet.

Unom, hogy nincs egy nap, amikor ne kéne megoldani valamit.

- Persze, tudom, hogy türelem és miegymás szükségeltetik, és hogy kicsit le kell engedni. De nem megy. -

Gyűlölöm, hogy nem tudok változtatni dolgokon, amikor és ahogyan akarok.

Gyűlölöm, hogy nem én irányítok.

Gyűlölöm, hogy ennyi időm van most gondolkozni.

A buta gondolatok valahogy mindig gyorsabbak, gyakoribbak és erőszakosabbak.

Ilyenkor csak egyetlen, egyetlenegy szeletkéje van az életemnek, aminek a gondolata betolakszik a megoldás elé.

És én félek magamtól. Ilyenkor.

Ilyenkor még az sem jó, ahogy a kezem tartom.

A tévéműsor sem.

Az étel sem ízlik.

Ilyenkor nem hiszem a csodát sem, ami megtörtént velem.

És úgy várom a reggelt, mint a messiást.

Hogy érezzem, hogy valóság.

És tudom, hogy nem szabadna egyetlen ponthoz kötnöm, mintha ő lenne a megváltó, mert...mert nem szabad. De pillanatnyilag nincs semmi, amibe kapaszkodhatnék, ami kellően materiális lenne ahhoz, hogy a fény lehessen az alagút végén, hogy erőt adjon a túléléshez.

Talán, ha kiírom magamból, enyhül kicsinyég. Ez a fájdalom. Aminek nincs neve.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szorosnyuszitappancs.blog.hu/api/trackback/id/tr196320448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pudingocska 2006.07.03. 00:32:11

Sajnálom, hogy ilyen rosszul érzed magad. :( Segíteni nem tudok. Meg minden tanács, amit adhatnék hülyeség lenne. De itt vagyok. Valóság.

nyuszitappancs 2006.07.03. 00:46:20

köszönöm az együttérzést. itt csak ez lesz. igyekszem itt levezetni, és megkimélni másokat ettől az oldalamtól.

pudingocska 2006.07.03. 00:56:58

Aki olvassa az megérdemli.:) Én azért majd fogom, de nem baj:)

Sica 2006.07.03. 13:04:03

Igen hasonló a gondolat, az enyémhez. Régebben én is írtam ilyeneket blogba. De minek szomorítsak másokat. Meg kell tanulni felszínesen élni, hogy boldogok legyünk. Szerintem...

bi 2006.07.18. 20:41:54

Bocs, de amit Sica írt az szerintem butaság. )-:
süti beállítások módosítása