Tappancs blogja

mindenesetre én nem fogok blogot váltani. vállalásból vagy senem, nem érdekes. aki nem bírja, amit hall, ne hallgatózzon. "Élj úgy, hogy soha ne szégyelld, ha a világ megtudja, mit teszel és mit gondolsz, még akkor is, ha nem igaz, amit a világ megtudott."(R.Bach)mindenesetre:…

mindahányszor elcsodálkozom, micsoda indulatokat vagyok képes kiváltani egyesekből, csupán a létezésemmel, vagy gondolkozásommal. de hogy ennyire...?Host Namedsl51B6AB81.pool.t-online.huIP Address81.182.171.129CountryHungaryRegionBudapestCityBudapestISPT-online Adsl Clients (dynamic…

három botrányosan szexi macskaorvos, egy álmosszemű viki, egy oroszlánlány-forma macska, egy délutáni alvás, egy jófajta angolóra, egy csípős karfiolleves, amit még a malájok elől se kéne dugni, és akkor most mézédes szőlő és átnézem a napközben…

a piac nagyrésze zárva. az egyszerűbb boltok vannak csak nyitva. a többit bezárta az apeh. meg kofák. szemtelenek. nem kapok pirospozsgás szőlőt, csak zöldet, mert ő nem fog nekem válogatni. megveszem máshol, ne aggódjon. karfiolleves is lesz. mert a karfiolbolt nincs…

ez csak ilyen emlékeztető rezignált no comment bejegyzés, hogy ne feledjem később sem, hogy nem mindig szabad elhinnem másoknak, amit mondanak, még ha fennen hirdetik is egyenességüket.én: - kérdés: akarjuk konszolidálni és megbeszélni ezt az egészet? ő: - Biztosan.én:…

még négy hónap sem telt el, és máris megvan az első, hogy miért kellett munkátlanná lennem. ha dolgozom, nincs időm gondolkodni ennyit, ugyanaz az érzelmi terheltség hosszabb idő alatt érte volna el a gyulladáspontot. nem itt tartanánk, ahol. jól van ez így.

lecsendesült a tenger. még mindig nem tudom, hogy ez jó vagy rossz. mindenesetre nem fáj. ezzel együtt már tudok aludni, bár az elalvással még mindig gondjaim vannak. ezer múló gondolat van, mely berepül, és továbbáll, még mielőtt formát adnék neki. cikázok a budai…

ha jól végiggondolom, az engem elhagyók/negligálók közös problémája, hogy nem úgy élek, ahogy ők szeretnék. kezdve anyámtól, az exférjemen át, a barátokon keresztül. de kérdem én: "mégis, kinek az élete?" harmincnégy éven át próbáltam megfelelni a…

ha olyan hangulatban lennék, értékelném a helyzet keserű tragikomikumát, miszerint az az "anyám" kérdi tőlem számonkérően, hogy nem hiányoznak-e a gyerekeim, akit fél éve - legutóbb, de egyébként sosem - nem érdekel, hogy mi van velem, hogy vagyok, egyebek.…

vasárnap dél, anyám módra. hangnem a szokásos, tőle negyven év alatt "megszokott", felháborodott-számonkérő-jéghideg.csörög.én: - szia ő: - hogy bírod ezt megcsinálni a gyerekeiddel??én: - mit?ő: - hogy nem válaszolsz nekik!én: - hogyhogy?ő:…