Az első csujjogatós ujjongás elmúltával kikerekedett jókedvem volt egész nap, az ezzel kapcsolatos szorongások mintha sosem lettek volna, úgy tűntek el a lelkemből. Alig tudtam elaludni, ébredni csak a köhögésemre ébredtem fel néhányszor. Ma délelőtt beindult az agyam, elkezdtem izgulni (najó, bevallom, félni is), a gondolataim felváltva forogtak a majdani fizetésnap és a feladat körül. Estére oda jutottam, hogy elkezdtem update-elni magam a vonatkozó jogszabályokból. A PSZÁF-fel kezdtem, holnap a munkajogi része jön, majd a végére a legnehezebb, az aktuális technikai hátterek.

Hétfő-kedden még csekkolni kell a munkaügyi központnál, hogyan kell kijelentkezni (merthogy előre nem teszem meg utána meg nem fogok egy napot ezért hiányozni), ráadásul az oep által visszaküldött papírok és a kiskönyvem visszament, mert a postás csak a második értesítőt dobta be, és mire elmentem érte, már visszaküldték, úgyhogy szólnom kell, ne küldjék ismét, mert akkor nem tudom szerdán magammal vinni.

Mondtam már, hogy be vagyok tojva? Ja, igen. Meg rámjött valami sütiéhség is, ez már régen nem volt.