Az egyik kedvencem a tízezer forintos nyomtatópatron (akkoris vadászok utángyártottat, na), a másik a sok fényre gyűlő idióta, aki nem ismeri a kreszt, de a legkedvencebbem az a nagyfiú, aki az utcából kimenet jött velem szembe, majd nem fért el mellettem, majd jobbról…