Egy netmentes nap után olvasgatom a híreket az rss-ekben egy vas megyei falu végén ülve, és lassan úgy érzem magam, mint a dünnyögő vénasszonyok. Orbán ma ismét kijelentette, hogy előrehozott választásokat akar, nuzagson, én meg dolgozni, és ugyanúgy mindennap kijelentem. Gyakorlatilag meg nem történik semmi. Árpi bácsit meg -akit egyébként nagyon kedvelek- enyhe szédüléssel vitték a kórházba, ma ki is engedik, erről meg eszembe jutott, hogy a nyáron hosszú-hosszú napokig mennyire szédültem, és az ügyeletes orvos csak vonogatta a vállát, nemhogy kórház, viszont az emelt vizitdíjat elvette. A köztársasági elnök meg visszadobta az egészségügyi törvény tervezetét, miszerint "a parlament gondolja át ismét a tervezetet, hatástanulmányok és tapasztalatok híján". Namost egyrészt az illető úrnak folyton bökik a szemét a baloldali tervek, másrészt ennél a tervezetnél csak elméleti hatástanulmány lehetséges, azt pedig nagyon jól tudjuk, mire jó. Egyébként tudjátok meg, a gyed(?) összege harmincötezer, az anyám nyugdíja meg negyvenezer, ami mindkettő pofátlanság, de ez korántsem kizárólag a mostani kormány bűne. Anyám egyébként segített, bár csak a felét annak, amit kértem, s hozzátette, hogy a férje csak a feléről tud, hosszan elemezte, mennyire szegények, majd felajánlotta, hogy segít nekem elhelyezkedni zepteres néniként, azt biztos tudném csinálni, és akkor lenne belőle jó sok pénzem, hiszen csak előadásokat kell tartani, a vendégeket meg majd meghívom a telefonkönyből. -malacka, a- hős módjára végighallgattam, miközben mantráztam magamban "ezazára,ezazára", majd szóvá tette, hogy "csak ezért hívtam" (ld.előző poszt), és jelezte, hogy nem, nem vagyunk kvittek, mert ő engem annyiszor hívott, de sosem vagyok elérhető, közbevetésemre, miszerint nem, és nemfogadott hívásom sem volt tőle, nagyvonalúan vállat vont, majd megnyugodva közölte babámmal a fogorvosos történeteik elmesélése után, hogy neki több eredeti foga van, mint nekem. Mindeközben nem állta meg, hogy valamihez kapcsolódva ajakbiggyesztve közbe ne vesse a kérdést: "attól híztál így meg?", és hogy ne bagózzak, és akkor pénzem is lesz, meg köhögni sem fogok, és egyébként is, jöjjünk sűrűbben. Utóbbinál az volt a jó, hogy éppen öltöztünk eljövetelkor, így kibírtam a lépcsőházig a kínos röhögéssel. A nap koronája csillabarátnőmnél, aholis a baileys, a karácsonyi szokásos, az évi -majdnem- egyetlen alkoholizálásom, aholis egy üveg el szokott fogyni, és most is erre törekedett, még akkor is, hogy előző években kisebb volt az üveg. Nagyon kiszáradt szájú aznapos voltam éjjel hazafelé, és az járkált a fejemben, hogy dejó is, hogy nem szeretem az alkoholt, mert ez szörnyű, és nagyon utálnám, ha szeretném. Tegnap meg eljöttünk nyugatra, ellen kell állni az etetésnek, meg nem lehet a lakásban dohányozni, meg hideg is van, meg vendégeskedni sem nagyon szeretünk, deviszont (sic) csönd van, és hó az ablakon kívül, meg nyugalom és béke (nagyjából), meg ilyenek, s habár túlaludtam magam tegnap meg az éjjel, meg minden családnak megvan a maga keresztje, azért életem második boldog karácsonya (volt) ez.