Minden áldott este úgy alszom el. Fejem a válla gödrében, hallgatom a szívverését. Arcom begyűrődik, ráncot vet a szemem sarkában. Erősen nézve a tükörben, már látszik. Szeretni fogom ezt a ráncot.
ránc
2007.08.07. 21:38 Nyuszitappancs
5 komment
Címkék: babájája
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szorosnyuszitappancs.blog.hu/api/trackback/id/tr96319841
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nefi 2007.08.09. 00:45:26
soha nem tudtam úgy elaludni még... lehet, nem is lesz akkor ráncom? :)
tappancs 2007.08.09. 08:32:32
sőt, meg se öregszel, és sose halsz meg. örökké fogsz élni-:)
nefi 2007.08.09. 11:30:53
mondjuk, irígyellek... én soha nem éreztem még senkihez olyan közel magam, hogy úgy aludjak el...
tappancs 2007.08.09. 13:48:44
nem is tudok elaludni nélküle...szinte mindig megvárom, ha sokáig dolgozik is...
SJK 2007.08.10. 21:43:57
Hát én meg úgy szeretnék úgy elaludni vagy kiskanál pózban de drága törököm félálomban állandóan a hasára fekszik:S:S:S
Ex-hapsimmal 3 hónap után úgy tudtunk már aludni hogy elaludtunk valahogy és ugyanúgy ébredtünk fel reggel...nyáron rendszeresen össze is izzadtunk...nem értem akkor ő miért nem tud így aludni velem:'(((
