Rövid időn belül harmadszor járjuk meg Az Utat, kedden például körbejártuk Észak-Dunántúlt, estére kocka seggem. Veszprém sokadszorra is szép, sokadszorra is elfelejtem Tipitől megkérdezni, mikor kávézunk.

Anyuka már üdvözlőpuszit ad, Apuka pedig legutóbb már rámnézett. A fű úgy nő, mint a gyom, ettem meggyet fáról, cseresznyét szintén, szedtünk Mentát, megy ki az ablakba Bazsalikom úrfi és Petrezselyem Asszony mellé. Mancika rendszeresen itthon marad, bár babámat folyamatosan dresszírozom a pórázra, és ecsetelem Mancika lehetséges boldogságát a fű láttán, de mindig morcosan maga elé nézve rázza fejét. A babám, nem Manci.

Én bugyi nélkül vágom a füvet az előkerti kerítésnél, babám izgul, hogyan guggolok, de szeme csillan a Somlón, mikor lekapom a pólóm fényképezéshez. Fene se érti a férfiakat.

A kinti ágy szexista, én puncista, babám meg didimanó. Egy vagyonunk megy el a gumira, de legalább nem görcsöl a hasam spiráltól.

A pólótlan képeket letöröltettem, és az imént az erkélyen eldöntöttem, megpróbálom ismét a Reductilt. Lesz, ami lesz.