Miután bemászkáltunk két plázát, és nekem lerohadt a lábam, pedig büszke voltam rá, hogy munka végén nem fáj, és persze utálom a pláDzákat, és pont ezért azt sem nagyon tudom, mi hol van bennük, és jó nagyokat sóhajtottam, mikor kérdezgette, mi hol van, és aztán jól megbeszéltük, hogy szívesen megyek vele bárhová, de engedtessék meg, hogy legalább sóhajtozzak és ne tudjam az irányokat, szóval mindezek után hazaérünk, leveszem a gatyámat, ami egész idő alatt csúszkált lefele rólam, pedig már övem is van hozzá, és a bugyim dettó ugyanezt, és rongyolok kifelé a fürdőbe bugyiban meg zokniban, és azt képzelem, milyen szexi vagyok, de ahogy utánamnéz, ilyet szól csupa szeretetből vigyorogva: "- na ez a bugyi, hogy lecsúszott, mint a kőműves gatyája. híztál?"