Tappancs blogja

Tegnap vacsoráztunk egy jót, egyrészt mert tegNap volt, másrészt meg már a múlt hónapban beterveztük. Indiai vacsorát ettünk, ott, ahol még nem voltam. Nekem kicsit európai és kicsit cucialista volt a megrendezése, meg az étlap. Viszont a nagy adag miatt az egyiket haza is hoztuk. És ugyan egész éjjel ébren forgolódtam, de nem ettől, sőt hajnali fél négykor elégedetten állapítottam meg, hogy a gyomrom olyan rendben van, mint már évek óta sosem. Kedves ugyan nyögött, mert nem bírt ellenállni az ízeknek, és belakott, de én dagonyáztam az érzésben, hogy a gyomrom békés, nem puffadt, nem savas, és hasonlók, amikkel folyton, minden evés után knlódom, még ha csak két falatról van szó, akkor is. Az indiai szakács itthoni alkalmaztatása még megvitatás előtt áll.