Sípolnak a tolató munkagépek, rezeg az ágy a dübörgések alatt, hogy már azt lesem, nem-e földrengés, lesem zsuzsit, még mindig jó helyen áll-e, fáj a kezem, nézem, a leégett bõr alatt már behegedt a hús felülete, ez már nem fáj, és rácsodálkozom ismét, hogy könnyû kis bõröm ellenére mégis milyen gyorsan gyógyulnak sebeim. Lassan össze próbálom szedni magam, hogy meglátogassam a tüdõgyógyászt, akihez a fülorrdoktor küldött, hogy hátha talál valami magyarázatot szûnni nem akaró, kínzó köhögésemre. És nem tudom, azon drukkolok-e, hogy igen, és legyen végre vége, vagy azon, hogy ne találjon semmit. Utóbbi esetben vár még rám egy gyomortükrözés. Nem is tudtam, hogy a refluxnak egyik tünete a köhögés. Nem lehetne úgy, hogy semmi bajom, és egyszer csak eltûnik minden panasz, mint ha ott sem lett volna?