a mai napomat a dallamosság hatja át, és én úgy utálom a telet, meg a kora hajnalokat, hogy arra nincsen szó, hideg van és sötét és korán, a szobába befűtöttem és előre reszketek, hogy ki kell menni a hidegbe, és utálom, utálom ezt a fílinget, olyan hatra-gyárba-menős-proli-fíling...no, nem mintha lenézném én azt, csak már nem nekem való, és nem elég finom.
na, keresek fehér zoknit, és összevakarózom...