végre meleg van, ennyi nap után hosszadalmas felfűteni a lakást meg a bojlert. fura itthon. na.
ja és álmomban csupavilágosrózsaszínben galoppoztam az utcákon, tetőtől talpig, csak a fejemen volt a narancssárga sapkám, és annyira rossz volt, hogy klódva levettem. kínlódva, mert meztelennek éreztem magam nélküle. a csizmám pihepuha és rószaszín, a kabátom lágyan leomló, bokáig érő, rószaszínmesebeli, hullámzott köröttem. ez most jutott eszembe. ehhez képest K. azt álmodta, ordítozok vele. hát még sosem ordítoztam senkivel. halk szavakkal ölök. vitriolosan. ez rosszabb. szerintem.
és most ezt olvasom. 120 iq felett kötelező darab. Joel Bakan:The Corporation